Elfogyunk, szépen (nem, nem szépen, hanem szomorúan) és lassan. Megint egy búcsúajándék készült és megint olyan nehezen, mint az előző.Ez egy kristálytiszta swaris bross. Kissé ziláltak még a szemei, a nagy sietségben elfelejtettem egy kicsit igazítani rajta. Mellette az elmaradhatatlan Szaturnusz-bogyó, Orsitól. Kedves Orsi, ugye nem haragszol, de nálunk már szinte labor szimbólum lett:-). Nélküle nem lehet távozni. Most szürke-aranyban.

Drága Barátnőnk, Manka! Viseld egészséggel a brosst! Remélem méltó éke lesz szép kosztümjeidnek és gondolj ránk is néha! Nagyon sok szeretetet fűztem bele:-) 

Sok sikert kívánunk!